06. Nukleofil, elektrofil szubsztitúció

Kovalens kötésbe szerveződött mol. a vegyértékelektronok megosztása révén az atomok nemesgáz konfigurációja valósul meg => Lewis
- modern kötéselmélet: hullámmechanika/kvantummechanika
	Heisenberg, Schrödinger
- Schrödinger egyenlet az e- hullámtermészsetéből kiindulva difegyenletek megoldása után hullámfv.-t kapunk khí2 -> arányos az e- előfordulási val.-ségel 
- negoldásként s, p, d pályák, hullámfv. értéke +. -, 0
- még távol se nulla => olyan felületet tüntetünk fel, ahol 90%-os a valószínűség
- csomófelület: az fv előjeletvált, energa kiszámolható
- három szabály:
	- felépítési elv: mindig a legalacsonyabb pálya tölt. be
	- Pauli-elv: egy pályán csak két ellentétes spinű e- lehet
	- Hund-szabály: azonos energiájú pályák először egyesével töltődnek be
- Schödringer egyenlet -> molekulapályák alakja, energiálya, egyszerű esetben 
	-> többelektronos mol.-nál közelítő módszerek: molekulapálya elmélet, VB
- nukleofil: magot kedvelő, elektronban gazdag, anionok OH-, Cl-, COO-
	aminek a negatív töltéstart. atomja a nuleofil centruma
- elektrofil: elektronhiányos, kationok NO2+, H3O+, 
	pozitív töltést viselő atom az elektrofil centrum
- semleges mol.: szintén rendelkezhetnek nukleofil, elektrofil centrummal, magányos e- pár
	...
- kinetikai felv.:
	- molekularitás: AK-kialakulásában résztvevő molekulák száma pl: izomerizációban 1 a molekularitás
	- reakció rendűsége: kinetikai paraméter , reakció sebességének a koncentrációtól való függése (kísérleti úton állapítjuk meg)
	- csoportosítás molekularitás alapján:
		1. A -> B (izomerizáció) unimolekuláris
		2. A + B <-> C+D  bimolekuláris
		3. trimol. nem gyakori, 3 mol. kéne egyszerre találkoznia
- termod. felv.:
	delta G°(standard szabadenergia vált.) negatív, exoterm, exergonikus
	delta G° pozitív endoterm, endergomónikus reakció
- reakció feltételei:
	1. szaadenergia csökkenés -> termod. feltétel
	2. akt. energia leküzdése -> kinetikai felt.
- katalizátor: reakció kinetikáját befolyásolják
- elsőrendű kötések:
	- ionos
	- kovalens
		160-500 kJ/mol -> nagyon erős
- másodrendű kotések = intramolekuláris kölcsönhatások
	- önmagukba stabilis molekulák között játszódnak le
		- I. elektrosztatikus
		- II. diszperziós
		- 1. polária
		- 2. apoláris
- Hidrogénkötés: (hidrogénhíd)
	- Hdonor és H akceptor kötött(O-H---OH)
	- H2O a leggyakoribb donor, akceptor
	- savas H donor + Lewis bázis (magányos e- pár)
	- intramolekuláris: két kül. molekula között alakoul ki
	- intermolekuláris: egy molekulán bellül alakul ki
	- néhány kJ/mol - 40 kJ/mol, DNS-fehérjék szerkezetében
- dipól-dipól kölcsönhatás:
	- poláros molekulák egyenlőtlen e- elosuózlásuk miatt permanens dipólusként hatnak egymásra
	- gyengébbek, mint a H-hidak
	- 4-8 kJ/mol
	- anyagi tul. befolyásolhatja (aceton magas forráspontja)
	- ionok és dipólusok közt is lehet olyan (ionos vegy. oldhatóak acetonban)
- van-der- waals
	- permanens dipólussal nem rendelkező molekulák ideiglenes dipólusá válhatnak az e- aszimetrikus elrendeződése miatt
	- átmenetileg dipólussá váló molekulák még több dipólust indukálnak
	- stabilizálódik a tölteltolódás, dipólus kölcsonhatás lép életbe
	- gyenge, különösen hosszú szénláncok esetében jelentős
		foszfolipid membránban az összetartást ők okozzák
	- kluszterek létrejötte
- gyenge kölcsönhatások, additív jelenségekmiatt  jelentőssé nőnek