05. Kémiai reaktivitás, reakciómechanizmus

- kötési energia = kötéshasadáshoz kellő energia
- minél erősebb a kovalens kötés annál kevésbé reakcióképes a molekula
- reakciómechanizmus = egy szerves kémiai átalakulás részletekbe menő kémiai vonatkozású története
	(elemi épések, sebesség, intermedierek, stb...)
	- formális e- vándorlás jelölése
	- egylépése-többlépéses reakciók
- kémiai reakciók savak kovalens aötések szűnnek meg, alakulnak ki
	- heterolízis:
		- felnyíló kötés mminden e- -ja egy fragmenste kerül
		- ionos fragmensek készülnek
		- konjugáció során ionos fragmentekből készül kov. kötés
	- homolízis:
		- felnyíló kötés egyike egyikhez, másika másikhoz kerül
		- gyökös jellegű fragmensek képződnek
		- kolligáció során két gyökös fragmentből képződik kov. kötés
	- reagens: reakcióban résztvevő centruma nem szénatom
	- szusztrát: aminek a szénatomján a reakció végbemegy
		ha mindkét félnél a C-atomon játszódik le, akkor önkényes
- reagens a kötésben részt vehet, mint:
	- nukleofil:
		- ionos mechanizmus, nukleofil reagens e- -ban gazdag, pl.: anion
	- elektrofil:
		- ionos mech., elektronhiányos reagensek, kationok
	- gyökös reakciók
- reagens mol. is tartalmazhat elektrofil/nukleofil centrumot
- átmeneti állapot:
	- potenciális energia vizsgálata reakció kőzben
	- potenciális energi - reakciókinetika diagram
	- potenciális energia: molekula teljes energiája a kinetikus energiákat figyelmen kívül hagyva
	-reakció koordináta: reakció előrehaladtát jól leíró szerk. változó pl.: a létesülő kötés hossza
		- kiindulás, termék, átmeneti áll., aktivált komplex, aktiválási energia
		- aktiválási energia: reakció elindulásához kell
		- aktivált komplex: fiktív szerkezet, rövid ideig van
		- intermedier, köztitermék keletkezik, minél kisebb a pot. en. annál stabilabb, valós, izoálható!!
			Minél nagyobb a kezdeti és a végtermék közti energiakül. a reakció annál lassabb
		- akt. energia <-> reakciósebesség között kapcs (Arhenius, Egyens. egyenlet)
- Hammond elv:
	- erősen exoterm reakció az AK a kiindulás a.-ban, endoterm a termékhez hasonlít, ha pedig nagy energiájú intermedier képződik, akkor az AK-k hasonlítanalk az intermedierhez
- termodinamikai-kinetikai kontroll
	- termod. szempontból kedvezőbb-e a termék, mint a kiind. anyag, végbemegy a reakció elfogadható sebességgel?
	- szelektivitás -> többféle termék is képződhet: A -> B vagy A -> C
		I. stabilabb B termék, hosszabb reakcióidő, pot. gát legyőzése, termod. kontroll, termodinamikai egyensúly (B és Ctermod. stabilitás kül. hat. meg)
		II. C-nél nagyobb reakciósebességet vennénk figyelembe, rövid reakcióidő, alacsonyabb hőmérséklet
- reaktivitás: egy-egy szubszttrátum cseréjével jelentősen változhat a reakció gyorsasága -> reaktivitás a szerk. függvénye
	- sebességi eggyüttható, egyensúlyi áll. jellemzi
	- kémiai szerk.: szigma pí kötések, magányos e-, kötéspolaritás, geometria jelemzi
	- fontosak a szubsztituensek elektromos tulajdonságai + sztérikus hatások
- induktív effektus ... mező effektus =elektromos effektus
	- nincs tisztámn ionos, nincs tisztán kovalens kötés, hanem polarizáltak
	- pozitív-negatív "súlypont nem esik egybe", kötéspolarizáltság jelentősen bef.a kémiai tulajdonságokat -> polarizáltságot az atomok hozzák létre
	- induktív eff: szénhez C-nél nagyobb ... ato kapcsolódik
		def: kötés valamely hatásra bekövetkező polarizálhatóságát
			de a térefektus is ide tartozik(téren áthat <-> kötésen áthat)
			+I: O-, COO-
			-I: NR3+, NO2
- mezomer effektus:
	-pí elektronremdszer telítetlen kötés vagyaromás rendszer elektroneloszlását megváltoztatni képes
		+M: elektronsűrűségetnöveli
		-M: elektronsűrűséget csökkenti
- sztérikus effektus:
	- szubsztituens térkitöltése, helyzete a reakciócentrumhoz képest
	- sztérikus gátllás: reagens hozzáférését gátolja a kiind. vegyületben a zsúfoltság
	- sztérikus gyorsítás