04. Aciditás, bázicitás

- termodinamikai sajátság
- Bronsted-Lowry sav-bázis elméet
	- savak: proton átadására képesek, proton donorok
		A-H kötésük könnyen szakad
	- bázisok: proton felvételére képesek, proton akceptorok
			nem kötő v. pí elektronpárral rend.
		HA  + B:    <-> A: + BH
		sav + bázis <-> konjugált bázis + konjugált sav
	- Ka, Kb disszociációs áll. jellemezhető:
		HA + H2O <-> A- + H3O+ 
			Ka= [H3O+][A-]/[HA]
			pKa= -logKa
		H2O + B: <-> HO- + BH+
			Kb= [BH][HO-]/[B]
			pKb= -logKb
		sav, bázis annál erősebb, minél nagyobb Ka ill. Kb, minél kisebb a pKa, pKb
	- de egy Kb bázis jellemezhető a kojugált savjának Ka-jával is
		BH+ + H2O <-> B: + H3O+
		Ka= [H3O+][B]/[BH]
	
		Ka * Kb = [H3O+][OH-] vízion szorzat
	konj. bázis x bázis
	- víz sav esetén bázisként, bázis esetén savként viselkedik
	- aciditás-bázicitás függ a özegtől (akár az is, hogy savas-e vagybázikus)
	- valódi aciditás-bázicitás gáz fázisra érvényes
	- legtöbb pKa adat vízben oldott elegyre van
	- szerves savak gyengék a szervetlenhez képest
- szerkezet befolyásolja az aciditást
	- Induktív effektus:
		- I- növeli az aciditást(csökken a bázicitás)
			O2N-CH2-COOH
		- I- elősegíti a savból a proton leadását + stabilizálja, delokalizálja a konyugált bázis negatív töltését
	- mezomer effektus
		- konjugációra képes szubsztát negatív töltés diszpergálása révén erősen növeli az aciditást
		- anilin és fenol aciditása jelentősen nő -M hatására
	- elektronnegativitás hatása:
		- növekedésével nő a savasság is (balról jobbra halacódva)
		- VI, VII azonban fentről lefelé nő az aciditás (cökken az EN!) mivel egyre kisebb az e- sűrűség (atommag mérete nő)
	- hidrogénkötés hatása:
		- intramolekuláris H kötés stabilizálja a karboxilát csoportot így a sav erősségét növeli
	- hibridizáció hatása:
		- savi erősséget a hidrogént viselő aton hibridállapota is befolaásolja
		- konjugált bázis nemkötő e- párja annál stabilisabb minél nagyobb az elektron pályájának az s-hányada
		3p -> 3p2 -> 3p3 : növekedik a bázicitás
- Lewis elmélet:
	- álltalánosabb sav-bázis elmélet
	- bázis: reaktív e- párral rendelkezik, elektronpár donorok, minden nemkötő e- párral v. pí kötéssel rendelkező molekula
	- sav: Lewis bázisokal reagálni képesek, e- pár akceptorok
		minden e- hiányos atomot savnak tekinthetjük pl: bór, aluminium
		közben ők BL elméletben nem H donorok!!!
		maga a H is sav!
	- e- pár akceptor-donor kölcsönhatás!
	- Lewis savak savi erőssége reagens függő!!!
	- valamennyi Lewis sav elektrofil <-> valamennyi Levis bázis nukleofil
- Oláh-féle elmélet:
	- szupersavak: protonsavak (HF) Lewis savakkal felerősíthetőek
	- oleum ...
	- pH skála helyett H0 aciditásfv.
	- bázisok osztályozása az elektronpár állapota alapján
		n-donor: H2O:, :NH3 /nemkötő e- pár
		pí-donor: alkének, alkinek /pí kötés
		szigma donor: H-F /szigma kötés
	- mágikus sav: fluorszulfosav ...
...