Liposits imadja az utolso harom fejezetet, szoval a vizsgaban tobb feladatban is az van
Kurva reszletesen keri, a lenyeget kb nem is kerdezi, csak az 'aprobetus' reszeket (Pl melyik 
neurotranszmittert melyik enzim ontja le meg szintetizalja)
Vannak dolgok, amiket csak megemlit, de vissza keri reszletesen (True story sajnos)
Az elso vizsgat allitja Liposits ossze, a masodikat Kallo, ezert csak a masodikban szokott lenni a gyak anyaga,
de abban tuti
A vizsga 90%-a szovegkiegeszites...
Nalunk a masik gyakvez, aki Kallo mellett tartotta a gyakorlatokat, altalaban leszarta, ha puskaztal,
evkozben is es a vizsgan is. Hogy a tietek milyen, evkozben ki kell tapasztalni.
Sok szerencset! (Szuksegetek lesz ra...)

Halász Olivér 2016

Hakkel Tamás: Olivér kommentje az első vizsgára vonatkozik, a második vizsgát ugye Kalló állítja, ezért eléggé másmilyen volt, de nem könnyebb.
	> Erre a tárgyra hétről hétre érdemes tanulni, mert a végén szinte lehetetlen az egészet megtanulni. Persze év végére a nagy részét így is elfelejted, de ha vizsgánál nulláról indulsz, akkor szinte semmi esélyed.
	> A kisZH-k elég hasonlóak minden évben.
	> Kalló szeretni a számos feladatot (mi mekkora nagyságrendű - pl anterográd transzport sebessége az axonban). A másik, ami mindig van a zh-iban azok a gyakorlati kérdések (milyen kísérleti módszerrel mutatnád ki).
	> Az évközi ZH-ra és az írásbeli vizsgára is igaz, hogy az addig vett anyag második felét kell jobban tudni. Konkrétan pl a vizsgán az első 20 diasorra a pontok 5-10%-át kaptuk, a többi kérdés a maradék 19 fejezetből volt.
	> Az évközi eredmények elég keveset számítanak az év végi jegybe (30%-ot), de tény, hogy nagyon jól jött volna még másfél pont a vizsgámhoz...
	> Kallóval nem érdemes leállni vitatkozni, úgyis neki lesz igaza...